HÁFIZ, SAMSZU'D-DÍN MUHAMMAD (1325-1390): Ha bort iszol...

Ha bort iszol te, a földre egy kortyot önts ki előbb:
A bűn, ha nem rövidít mást, nem is bűn senki előtt.
Eredj, fogyaszd el, amid van, s ne szánd, hogy így eluszott -
A sors se szán: ha lesújt rád, megállni nincsen erőd.
Lábad porára! te cédrus, te kényeztetve nevelt!
Poromtól vissza ne vond lábadat, ha sírba dülök!
Ha égi lény, avagy ördög, ha ember és ha manó:
A kapzsiságot akár vétket úgy itélik el ők.
Az égi mérnök a hatszögletü lakás kapuját
Bezárta, s minden utat, mely felé visz, megkötözött.
A szőlő lánya kacsint, és az észt megejti e jel -
Feltámadásig a kocsmát, idő, kimélje dühöd!
A kocsma-út ragad el majd világunkból, Háfiz -
Kisérjék tiszta szived hű, imádkozó szeretők!

(Képes Géza fordítása)