Ibükosz- Töredék a tavaszról

Fénylik a bírs a tavaszban , a zúgó

gyors patakok gyökerét megitatják ,

s ott , hol a nimfa -sereg szűz kertje van ,

újra virágzik a felragyogó pomagránát ,

s búvik az új levelek hűvösében a kis fürt ,

jár - kel az új venyigében a bor már :

bennem a vágynak nyugovása , sem évszaka nincsen , időtlen ;

mint ahogyan lobogó villámmal a thrák

északi szél söpör át a vidéken ,

Küprisz is úgy tipor engem örökké ,

néma könnyel , olyan feketén , eszelősen ,

egyre csak új szerelembe taszít gyermeki kortól

és ma is úr a szívemben .