Dugófajták

1. Természetes parafa
A borospalackok zömét természetes parafából készült dugóval zárják le. Mivel ezt egy darabban vágják ki a paratölgy (Quercus suber) kérgéből, egyben ez a legdrágább is. Alapvetően megfelel valamennyi követelménynek, amelyet egy kiváló minőségű dugótól el lehet várni. Szorosan feszül a palack nyakába, semleges ízű és természetes anyag, akárcsak a bor maga. A kifogásolható íz, vagy egyéb kellemetlen tényezők a feldolgozás és a tárolás során keletkeznek. A palackdugó fele Portugáliából származik. Kisebb paratölgy állomány található Szardínia szigetén, Észak-Afrikában, Spanyolországban és Franciaországban. A fákat ültetvényeken gondozzák, a dugógyártás tehát nem fenyegeti a természetet. Az állandóan emelkedő bortermelés következtében azonban fogytán a nyersanyag.
2. Korongdugó
A korongdugó a préselt dugó egyik változata, amikor a dugó aljára felragasztanak egy valódi parafából kivágott korongot. Ez csökkenti a borhibák előfordulásának gyakoriságát, de csakis azoknál a boroknál, amelyeket egy éven belül elfogyasztanak.
3. Préselt dugó
Ez a legolcsóbb dugó, amely a parafatölgy kérgének maradványaiból készül, oly módon, hogy granulátumot készítenek, majd azt összeragasztják. A préselt dugókra jellemző ugyan a doh- vagy dugóíz, de az utóbbi tíz évben majdnem megkétszereződött a termelése.

Más záró eszközök:

Olyan záró eszközök is vannak, amelyek sokkal egyszerűbben kezelhetők, és biztonságosabbak is. Technikailag a parafa dugót felválthatná más is, de pszichikailag nem. A borivók többsége számára a parafa dugó szent.
1. Műanyag dugó
Az utóbbi években széles körben elterjedtek a polietilénből készült dugók. Elsősorban Amerikában, de Olaszországban és Spanyolországban is ilyen színes dugókkal zárják le az egyszerűbb borokat. Íze nincs, nem dohosodik, és egy hagyományos dugóhúzóval egyszerűen eltávolítható. Vannak azonban minőségi különbségek. A legjobb szilikon dugók Amerikában készülnek. Ezek elsősorban fehérborok lezárására váltak be. A hosszabb tárolásra alkalmas vörösborok esetében még nem tudni, hogy a fenolok és a csersav nem kezdi-e ki a műanyagot, vagy hogy a polietilén nem bont-e le fokozott mértékű kénes savat, amely a bort gyorsabb oxidálásra készteti.
2. Csavaros kupak
Az italiparban széles körben elterjedt a csavaros kupakok alkalmazása. Időközben kiderült, hogy a borospalackoknál is jól bevált. Szinte légmentesen zárja le a palackot, és semmilyen ízt nem ad a bornak. Ráadásul a kezelése is egyszerű. A borivók többsége eddig még csak a literes üvegeken volt hajlandó elfogadni a csavaros kupakot.
3. Sörös kupak
Az ún. „sörös kupak” a palackok lezárásának legolcsóbb módja. Szinte légmentesen zárja le a palackot. A benne lévő műanyag betét nem befolyásolja a bor minőségét. Annak ellenére, hogy a pincékben a hároméves érlelés ideje alatt csak ilyen kupakot viselnek a legnemesebb francia pezsgők, ez a lezárási mód sem az egyszerű, sem a minőségi borok esetében nem hódított teret.