Interjú Debreczeni Mónika birtokigazgatóval - Vylyan Pincészet

Milyen érzés az egyik vezető magyarországi pincészetet irányítani? Nagyon nehéz feladat?
Ezen még soha nem gondolkodtam! Jó! Hogy nehéz-e? Az biztos, hogy nagyon sokrétű és izgalmas és persze nehézségei is akadnak olykor!

Mi az amit legjobban kedvel a Villányi borvidékben, mitől különleges ez a borvidék?
Villány adottságai csodálatosak, képessé teszik arra, hogy lankáin nagybor születhessen. A jó villányi bornak személyisége van, ezt pedig a terroirnak – ami rengeteg elemből, és ezek kombinációjából áll - köszönheti. Persze a nagybor születéséhez sok dolog együttállása szükséges, amihez IDŐ kell.

Mit tart a pincészetük igazi erejének, milyen sikerekre a legbüszkébb és miben szeretnének még fejlődni?
A pincészetünk legnagyobb erejének a szakmai tudást és a nyitottságot tartom. Minden területen olyan fiatal szakember dolgozik, legyen az borász, szőlész, marketinges, beszerző vagy kereskedelemmel foglalkozó munkatárs, és még sorolhatnám, akik munkájukat teljes odaadással, magas szinten végzik --- és élvezik is azt! Az elmúlt években sok díjat és elismerést gyűjtöttünk be. Most éppen a brit DECANTER-ben megjelent cikknek örülök nagyon, melyben 2006-os Pinot Noir borunkat Magyarország legjobbjának aposztrofálták. Fejlődni? Mindig, mindenben, folyamatosan és egyenletesen minden területen. Ha valami lemarad, akkor azt ez EGÉSZ sínyli meg.

Ki dönt a pincészet stratégiai terveiről? Esetleg ez is csapatmunka a Vylyan Pincészetnél?
A csapat, az nagyon fontos. Minden terület vezetője a megbeszélt és egyeztetett irányba húzza a Vylyan szekerét. Az irányt természetesen a tulajdonos határozza meg, ez nem is mehet másként.

Hogyan látja a magyarországi borfogyasztás jelenlegi helyzetét, mennyire ismerik a magyarok a hazai borokat? Mit gondol, hogyan lehet a magyar bort hatékonyan népszerűsíteni idehaza? Mire fektetne hangsúlyt és mire költene leginkább a magyarok "eléréséhez"?
E tekintetben az elmúlt tíz évben jelentős volt a fejlődés. Néha, például a Budapest Borfesztiválon intenzíven, sok napon keresztül találkozom ifjú és kevésbé ifjú fogyasztókkal és meglepődöm tájékozottságukon, máskor pedig homlok egyenesen az ellenkezőjét tapasztalom! Valahol a két szélsőség együtt él: a „vájt fülű” kevesek, akik száma örvendetesen gyarapszik, sokat és magas szinten tudnak, a többség azonban még az út elején jár. A népszerűsítés jelenleg is folyik, mesterséges kampányokban nem hiszek: jó borok kellenek, jó áron, melyek minél több, igényes csatornán keresztül jutnak el a borfogyasztókhoz! Ahogy a borpiac fejlődik, ez egy önmagát gerjesztő folyamat..

Nehéz "lecsábítani" a magyar lakosságot Villányba, hogy személyesen ismerkedjenek a borokkal, egy-egy pincészet munkájával?
Egyáltalán nem! Sokan érkeznek az ország minden tájáról, hogy megismerjék a helyi pincészeteket. Jó alkalmat adnak erre a különböző fesztiválok is. Ezek közül nekem a kedvencem az augusztus elején rendezett összművészeti Ördögkatlan Fesztivál, nem azért, mert az egyik színhely a Vylyan…

Önök elismert pincészet külföldön is. Milyennek látják/ismerik a külföldiek a magyar borokat, egyáltalán mennyire ismerik a magyar borászatot? Hogyan lehetne növelni a magyar bor-exportot? Ön szerint "túlárazottak" a magyar borok?
Erről a kérdéscsokorról rengeteget lehetne beszélni, röviden fogalmazva minden általánosságnak tűnhet. Az biztos, hogy sokkal kevésbé vagyunk ismertek - ez még a jobbik eset – mint azt gondolnánk, és az arcunk sem olyan szép, mint hisszük. A magyar borok, ahogy csökken az országban előállított összmennyiség és növekszik a hozzáadott érték egyre inkább réspiaci szegmens betöltésére lesz alkalmas. A magyar borexport növekedését a piac fogja megoldani : minden kategóriában jó borok kellenek versenyképes áron …. és IDŐ, ami alatt megszilárdul külföldön is az az új imázs, ami kialakulóban van. A túlárazottságot is megoldja a piac, ezt tapasztaljuk most éppen országszerte!

Mennyire működnek együtt a villányi pincészetek, illetve van-e valamilyen szakmai tudásmegosztás országos szinten?
Együttműködünk, különösen programok terén. Borászati szakmai kérdésekben már talán kevésbé, mindenki a saját útjában hisz, a saját borkészítési filozófiája alapján készíti borait! A szakmai tudásmegosztás, ahogy mi tapasztaljuk, inkább a borvidékek között működik jobban.

Gratulálni szeretnék ahhoz a kezdeményezésükhöz, hogy fiatal tervezőket is bevonnak a cimke-design alakításába és egyéb művészeti projekteket is futtatnak. Mi volt a célja a kezdeményezéseknek? Mik a tapasztalatok?
A kezdeményezések célja, hogy az egyedi borokhoz egyedi arcot és kommunikációt párosítsunk olyan friss és nyitott formanyelven, amit csak a fiatal művészek beszélnek. Mindkét oldalnak jó dolog ez a szinergia: a művészek megmutatkozhatnak a világnak, a boraink, a pincészet pedig olyan egyedi arcot kap, ami csak az övé.

Mennyire hisz a közösségi bormarketing erejében?
Nagyon fontos lenne egy működő, tiszta szervezet. Most megint vége lett valaminek, ami elkezdett működ(get)ni és helyette maradt az átláthatatlan semmi. Ami biztos, az az elvonás mértéke, amiért nem sokat kapnak a borászatok! Különböző szervezetek alakulnak a kialakult helyzet orvoslására, de ott mindenki csak „szabadidejében” foglalkozik a dolgokkal, és nincs, aki hatékonyan végigvigye a közös ügyet. Néha önös érdektől vezérelt szereplők tűnnek fel megragadva a kezdeményezést, de abból sem sül ki semmi jó…. Remélem, ez változni tud, hisz elméletileg csak rajtunk múlik!

Mik a jövőtávú tervek? Milyennek képzeli el a Vylyan Pincészetet 2020-ban, illetve a magyar borászat helyzetét?
Sokszor nyilatkoztam már, hogy nagyon szeretném, ha a magyar borok elfoglalhatnák helyüket a borvilágpiaci körforgásban, és a magyar borok említésekor büszkén húzhassuk ki magunkat! Így képzelem el a Vylyant is 2020-ban: egy magát nemzetközi porondon is megmérettető pincészetnek, mely borai egy részét, mondjuk harmadát, nagy presztízsű külpiaci csatornákon keresztül értékesíti. Szeretném, ha a borászatok életét megkeserítő bürokrácia akkorra már a múlté lenne!