A Duennium bevezető sajtótájékoztatóján jártam
24 óra elteltével lassan-lassan leülepszik bennem az élmény, amit a Duennium árverés meghirdetésének beharangozó sajtótájékoztatóján szereztem. Már maga a rendezvény neve is komplex, akár csak maga a sajtótájékoztató programja és a zászlóshajó Duennium illat- és ízvilága. Bevallom borral kapcsolatos sajtótájékoztatón nem voltam még, és a szűken vett budapesti belváros éttermeinek sem vagyok törzsközönsége. Így természetesen könnyed ünneplőbe vágtam magam és Gianni étterme előtt leparkoltam bringámat, hogy beleoldódjak a 2 órás élményforgatagba.
Bizony ezen a délutánon a szaksajtót képviseltem, ami kimondottan jó érzéssel és némi felelősséggel töltött el.
Rá kellett jönnöm, hogy be kell szerezzek egy kompakt fényképezőgépet, mert ez a telefonos képrögzítés nagyon kevés egy ilyen beltéri rendezvény szép megörökítséhez. Ezen kívül beláttam, hogy nem mostanában fogok otthon ilyen borokat kóstolgatni, így nagy boldogság töltötte el szívemet a nevem bediktálása közben Drága Bor-neked, hogy vagy nekünk. Mivel a csapatunkban Robi az, aki tényleg ért a borokhoz, éreztem, hogy nekem nem kell savgerincről és illatharmóniáról írnom, így próbáltam némi háttérinformációval gazdagodni a rendezvényen.
Először is gratulálok a marketinges csapatnak ehhez a klasszikus win-win helyzetet eredményező, szép példájú társadalmi felelősségvállalási (CSR) ötlethez. Van a prosperáló Vylyan pincészet, ennek a pincészetnek van egy zászlóshajó bora, vannak civil szervezetek, akik biztosan tudnak majd mit kezdeni a 3x3 liter bor árveréséből befolyó pénzösszeggel, ráadásul helyi érdekeltségű szervezetekről van szó (Pécsiek) és van 3 híres személyiség, illetve van egy kellően gazdag társadalmi réteg, és vannak a "többiek" (ide értem ebben a kontextusban magamat). Itt bizony mindenki nyer, akárhogyan is vesszük, mégha nem is azonnal, közvetlen módon. Mert ebben a mai világban nagyon is fontos ilyen helyzeteket teremteni, hogy néhány szervezet ilyen akción keresztül támogatáshoz jusson. És van a másik oldal, maga a bűvös piac, ahol folyamatosan értékelődnek fel bizonyos fogalmak: marketing- és márkaértékérték, véleményvezér és médiaszaktanácsadás no meg persze a sajtóvisszhang. Mint régi civil "motoros", vagyis bringás jó volt látni, hogy a piaci szereplő hogyan is csinálja a tényleg hiteles CSR tevékenységét.
Mert ezen a délutánon a főszerep a piacra lépő 2oo6-os Duenniumé volt. Minden módon válogatott Cabernék és Merlot házasításából megszületett bor, melynek névválasztási történetét és magának a zsászlóshajónak a főbb paramétereit is megtudhattuk. Emellett persze Gianni étterme kínálta a kóstoláshoz a fogásokat. De ez gondolom nem meglepő egy csúcsbor felturbózott színre/piacra lépési ceremóniáján.
Makó Veronikától közben gyorsan megtudtam, hogy 16.ooo palack a tétel és szinte az egész világba repítik majd a közel 1o ezer forint/palack áron forgalomba kerülő Duenniumot. És mindeközben kaptam egy gyors, a Vylyan prémium kategóriás borösszevetési lehetőségét is (Pillangó, Mandolás, Duennium), ezúton is köszönöm.
Magamból kiindulva tudom, hogy ezek a borok nem egy átlag csütörtök este felbontom borok, de ha megtehetném, hogy ennyit költök egy borra, akkor is az ünnepi alkalmak bora lenne. Kicsit bajban is vagyok, hogy hogyan kell egy ilyen cikket befejezni, mivel jelenleg biztosan nem én fogok licitálni és nem is én fogom a Duenniumot fogyasztani, de bízom benne, hogy lassanként Magyarországon is felnő a feladatához a gazdasági elit és bőkezűen támogatja majd azon kezdeményezéseket, melyek a társadalom másik végén élő fiatalokat (és általánosságban a civil kezdeményezéseket) segíti, miközben prémium kategóriás borokat fogyaszt hanyag eleganciával a budapesti belváros szívében, ahonnan aztán kicsit spiccesen 2 óra új élménnyel és a Duennium ízével a számban elkarikáztam a Margit-híd irányába. Köszönöm a Vylyan Pincészet meghívását és ígéretünkhöz híven beszámolunk a licit további alakulásáról. És persze tessék megkóstolni, ha lehetőség nyílik rá.
Aki szeretne licitálni, annak: vylyan.hu/licit
