Szent Mihály napja

Szeptember 29 Szent Mihály napja. Sokféle hiedelem, népszokás kapcsolódik e naphoz, s a szőlészek-borászok is országszerte fontos napként kezelték Szent Mihály arkangyal napját. A hagyomány szerint Ő volt aki a halottak lelkét a másvilágra kísérte, s mérlegelte földi életüket. Nem véletlen, hogy templomi ábrázolásain gyakran mérleget tart kezében, illetve a halottak szállítására használt fából készült alkalmatossággal együtt látható. Ez az a bizonyos "Szent Mihály lova", amely a népnyelvben megmaradt.

Ezen a napon sokfelé időjárásjóslásra is sor került, igyekeztek az eljövendő tél keménységét megjósolni. Ha ezen a napon hideg volt az idő hosszú télre lehetett számítani, és persze fordítva is igaz volt a megfigyelés. A pásztorok e napon kezdték az állatok behajtását, felkészülést a télre, ekkor számoltak gazdáikkal, s ekkor fogadták fel az új pásztorokat is.

Sok helyen hagyományosan ilyentájt kezdődött a kukorica betakarítása is. Érdekesség, hogy az úgynevezett kisfarsang is szeptember 29-el indult, a kései lakodalmak időszaka volt ez, s egészen november 25-ig, Katalin napig tartott. Az amúgy vízválasztónak számító nap már a középkor eleje óta választóvonal volt a mezőgazdasági munkáknál, de pld. a kocsmáltatási engedélyek kiadásánál, sőt a szüretelési engedélyek kibocsájtásánál is fontos volt.

Magyarország több borvidékén, a délvidéken, a dunántúli borvidékeken az uraságok ezen a napon adtak engedélyt a szüret megkezdésére. Az engedélyre azért volt szükség, hogy a jobbágyok és szőlőtulajdonosok a földesúri adók alól ne tudják kivonni magukat, esetleg a termés egy részének korábbi leszedésével, elszállításával kikerülni a pecsétpénz vagy a hegyvám megfizetését. Persze a központilag ellenőrzött szüretelés a minőség szempontjából sem volt mellékes. Több helyen e jeles napot „Borszűrő Szent Mihálynak” nevezik.