Jégtörő Mátyás (február 24.)

E nap hasonlóan a februári időjósló napokhoz, komoly hagyománnyal bírt, s ekkor is a közeledő tavasz reményében próbálták kitalálni, megjósolni a várható időjárást. Persze mindezt már a nagyon várt tavasz mielőbbi megérkezése motiválta. Szent Mátyás vértanú napja ez, aki Jézus 12. apostolaként hirdette a kereszténységet Afrikában és Júdeában. A keresztényüldözés áldozata lett, s hosszas kínzás után bárdal lefejeztek. A bárd és a szekerce ezért is tűnik fel több ábrázolásában (egyébként az ácsok, mészárosok és juhászok védőszentje), s a népi hiedelmek is ezt az eszközt adják kezébe, mikor azt tartották, hogy a jeget egy szekercével Mátyás töri szét ezen a napon. Azt tartották, ha ezen a napon Mátyás jeget talál, akkor megolvasztja, ha nem talál akkor csinál. A tavasz első jeleként e napon kezdenek a madarak éneklésbe, a legelőkön ekkor olvad el a hó a juhászok örömére, s ekkor ívnak először a csukák is, s az e napon fogott halak szerencsét hoznak, s az egész évben bőséges fogás várható. A Mátyás napi tojásokat viszont megjelölték, s nem engedték kiköltetni, mert az ebből kikelő libák, kacsák, tyúkok, betegek és verekedősek lesznek a hiedelem szerint. Szeged környékén a Mátyás napi harmatot összegyűjtötték egy lepedőre, majd a tehenek hátára terítették, hogy egész esztendőben sok tejet adjanak. Több helyen ezen a napon jelképesen borsót, sárgarépát, búzát, zabot vetettek, elősegítve a majdani bő és egészséges termést. Azt is tartották, hogy ha ezen az éjjelen fagy, akkor még 40 napon át fagyos éjszakák következnek. A szőlősgazdák több borvidéken megfigyeléseik alapján azt tartották, ha ekkor esik az eső kevés és savanyú lesz a szőlő. 2010-ben minden bizonnyal eshetett...