Látogatás a Skrabski Pincészetnél

Balatonalmádiról idén sem tudtunk lemaradni. Márcsak azért sem, mert a 21 nap elég hosszú idő, hogy ne járjunk arra. Végül több alkalommal is eljutottunk a strand előtt felállított faházak elé, ahol új és izgalmas pincészetekkel ismerkedtünk valamint köszöntöttük a tavalyi ismerőseinket. Első alkalommal gyorsan körbenéztünk, hogy kik az újonnan érkezők. Hála remek emlékezőtehetségünknek kiszúrtuk, hogy a Skrabski Pincészet nevével egy éve biztosan nem találkoztunk, de bevallhatjuk, hogy teljesen új név került fel a hazai borászati térképünkre. Hihetetlen tempóba sikerült is egy teljes sort megízlelni és meghívást is kaptunk Balatonudvariba levő pincéjükbe.

Ezen a kedd estén igazán kellemesen lehetett beszélgetni a borászokkal is, mivel nem voltak kígyózó sorok a faházak előtt, aminek persze nem minden borász örült annyira. Mi akiket kóstoltunk még aznap este biztosan: Balla Géza Pincészete (Kékfrankos prémium wow), Nyári Ödön Pincészete (Sürkebarát, Olaszrizling nyamm), Gál Pincészet (Pinot Noir nyamm) Daróczi-Nagy Pincészet (Egri Bikavér hamm), Csordás-Fodor Pincészet (Chardonnay nyamm-nyamm).

Egy dörgicsei vacsorameghívással könnyen összekombináltuk a Skrabski látogatást, így útra keltünk a Balatonfelvidék rejtett kincseinek felfedezésére. Bringával a Balaton gyönyörű - ismertük fel sokadjára a régi mondást, mire Tihanyt és Örvényest elhagyva Udvarinál feltekertünk a hegyoldalba. Kurucz Zoli borász várt minket, aki körbevitt az egyre bővülő 5 ha-os birtokon. Megismerkedtünk a kézműves művelés titkaival és a hely sajátosságaival, majd ismét egy kostolósor várt ránk a pincében. Az alapjaiban fehér kínálatban 3 féle rizlinget kóstoltunk (nekem Árpi Rizlingje ízlett legjobban), valamint egy nagyon szép Szürkebarátot, egy Nemrozé néven futó szürkebarátot (ennyire bepirosodott), illetve egy Kékfrankost. A csodálatosan felújított pincék csatlakoztak a most éledező helyi borúthoz.

Másnap Dörgicsén volt szerencsénk betekinteni a Pántlika Pincészet megújult tradicionális és új technológiai megoldásokat felvonultató, tájba illő épületegyüttesével is.

Visszafelé átgurultunk a Füredi Borhetek programján is, de csak szemrevételeztük a történéseket.

A nyár zárásaként még az augusztus 20-i napot is Almádiban töltöttük, így jól elbeszélgethettünk a Dúzsi Pincészettel, egy kis Feind kóstoló, aztán annyira feltelt a tér emberekkel, hogy lassanként elszivárogtunk egy palack Olaszrizlinggel a táskánkban.