Áprilisi Szekszárdi Bortúra beszámoló - 2. rész

Kis fonott tálcán kínálják még üres poharainkat. Mielőtt belevágnánk a Fekete borok és Kakasbonbonok tudatos párosításának sorába, két „könnyű” de semmiképp sem egyszerűnek nevezhető tételt kóstolunk. Egyikük a 2012-es Szekszárdi Borvidéki Borverseny aranyérmes borai között helyt kapott Cserszegi Házasítás. Az alig több mint 50 éve nemesített hungarikum fajta két „szülőfajtájának” ismérveit szépen mutatja. Az Irsai Olivér muskotályos illatvilága párosul a Fűszeres Tramini fűszeres zamataival. A Cserszegi Házasítás Cserszegi Fűszerese mellett helyt kapott egy szekszárdi Tramini is, ami még gazdagítja reduktív frissítőnk fehér húsú gyümölcsös ízvilágát
Lépünk egy féllel „súlyosabbat”, és a vörös sort megelőzően Sillert kóstolunk. Kékfrankos-Cabernet Franc; két általam kedvelt fajta könnyedebb, lágyabb arcát mutatva.

És akkor jöjjenek a „Kakasok”. Mindenki kap egy kis, semmit sem sejtető fehér dobozkát, amin mindössze egy logó és egy rövid felirat szerepel, mely máris egyértelművé teszi, hogy mit van a kezünkben. Finoman szétcsúsztatjuk a dobozkákat, melyben hat, gondos, hozzáértő kezek által készített finomság sorakozik. Különbözőek: más forma, méret, ízvilág. És természetesen mindegyikhez csak egy bor illik.

Az első párosítás: Szekszárdi Kadarka kontra aszalt meggyel és meggyes étcsokoládékrémmel töltött tejcsokoládé bonbon. A bonbonok, csakúgy mint a borok, minőségi alapanyagokból készülnek. Felejtsük el a különböző tulajdonságok feljavítására szolgáló „E....” akármiket. Természetes alapanyagok, amelyeknek nemcsak természetes íze, de zamata, aromája is van. Így ezeket is, csakúgy mint a borokat először kettétörjük és megillatoljuk. És nem csalódik szaglásunk. Bizony, meggyes töltelékkel van dolgunk. Majd a bor, melynek száraz ízhatása, illetve zamatanyaga szép egyveleget alkotnak a meggyes töltelékkel. Szekszárdi borkóstolón általában Kadarkát a Kékfrankos követi... Ezúttal is, méghozzá egy válogatás 2007-ből. Párja pedig egy kakaós cigánymeggykrémmel töltött étcsokoládé bonbon.

A cigánymeggynek van egy összetéveszthetetlen, jellegzetes, egyfajta „vad” illata, ami egyértelműen megkülönbözteti a hagyományos meggyfajtáktól. Kiváló pálinka készíthető belőle, és legalább olyan kiemelkedő bonbontölteléknek is. Mellé kóstolgatjuk a Kékfrankos válogatást, és a pince nyugati fekvésének köszönhetően a lemenő nap narancsos fényének teljes pompájában élvezhetjük az ízeket. Mámorító élmény...
Tulajdonképpen a borok és a bonbonok külön-külön is élvezhetőek. Ennek bizonyítékául szolgál, hogy egyik bortúrázónk már túl is van az első doboz csokoládén. Ez van, ami jó az jó, nem lehet ellenállni. És hát van még csoki, újra felszerelik az „ínyencet”, és közösen felvehetjük újra a ritmust.

Letícia Cuvée, mellé aszalt szilva darabokkal és feketeszeder krémmel töltött étcsokoládé bonbon. A feketeszeder a Cabernet-ért, az aszalt szilva a jól beérett Kékfrankosért, az étcsokoládé pedig az újfahordós érlelésért. Így kerek, így azonosulnak egymással.

Lement a nap, ezért beülünk a pince kóstolóhelyiségébe. Az asztalra készítve már vár egy jó kosárnyi pogácsa és folytatódik az este, méghozzá egy különleges dekantáló eszköz bemutatásával. Poharanként, örvénylő lefolyási technikájának köszönhetően gyorsítja fel az évekre palackba zárt nedűk levegőhöz jutását.
Ezután következik az este egyik legérdekesebb párosítása. Patikárius Cuvée és egy keleti fűszeres krémmel töltött étcsokoládé bonbon. A krémben egyértelműen kivehető a szegfűszeg és a fahéj, a többi szépen összeolvad a háttérben. Az este másik meglepetés párosítása a 2006-os Bikavér egy zölddió krémmel töltött étcsokoládé bonbonnal. A Bikavér önmagáért beszél évjárata és érettségéből adódó zamatanyagaival, a zölddió krém az igazi nyers jellegű, „zöldes” aromájú diós íz forrása. A kettő együtt pedig meglepően összesimul kóstoláskor.

Közben tartalmas diskurzusok folynak a pincészet egyéb tételeiről, ezáltal eredeti 8 mintás borsorunk tízre bővül egy Shirazzal és egy további Bikavérrel. Már egy kicsit elültük magunkat, úgyhogy a két be nem tervezett vöröset már a pincében kóstolgatjuk séta közben.

Két palack borral szegényebben, de néhány értékes fotóval gazdagabban visszatérünk a kóstolóhelyiségbe.
Aki szereti a jó borokat és a jó minőségű csokoládékat az már a korábban kóstoltak után is a mennyben érezhetné magát, de még nincs vége... Utolsó bor és csokoládé kombinációnk rendhagyó, hiszen a vidéken elterjedt, száraz vörösborokkal ellentétben, már egy korábbi bortúrán önmagában megismert kései szüretelésű félédes Tramini és Cserszegi fűszeres házasításából összeért desszertborral zárunk, melyhez a csokoládékészítők egy sárgadinnye, sárgabarack, citrom és lime keverékének krémjével töltött tej- és étcsokoládé költeményt párosítottak. A bonbon önmagában páratlan élmény, ugyanis minden íz, minden réteg érződik. Egyik sem uralkodik benne, remek egyensúly, csakúgy, mint a borban, csakúgy, mint egész délután.

Borok és a gasztronómia az évek során szorosan összefonódtak. Egy hagyományosnak nevezhető borkóstoló és egy összetett borvacsora között, ahol a borokhoz készítenek ételeket komoly különbségek vannak. Az ízek egymást egészítik ki, így vannak kitalálva, és ezáltal nyújtanak maradandó élményt. A csokoládékészítés effajta művészete minden eddigi, hasonló élményt felülmúlni képes.

Legyünk nyitottak az ilyen élményekre, legyünk nyitottak a világra, legyünk nyitottak az életre!

A Szekszárdi Bortúrák hivatalos naplója