Alföldi furmint

Próbálom a Szekszárd túlsúlyt kicsit ellensúlyozni, persze nem esik nagyon nehezemre, főleg, ha furmintról van szó! Klassz volt idén is a Furmint Február, az idei nagy kóstolót nehéz lesz überelni, a borászok igazán kitettek magukért, de ez a szervezőkre is igaz, minden a helyén volt, le a kalappal!

A furmint mostanra már nagyobb szenvedéllyé vált annál, hogy könnyen le tudnék vele állni, a napokban egy olyan bort bontottam, amit nem kóstolhattunk a Vajdahunyadvárban, a maga nemében unikumnak számít, ugyanis alföldi furmintról van szó. Léder Zoltán, azaz Köpcös első furmintja 2005-ből még Szepsy István "kidobott" évjáratából született, de később maga is telepített furmintot, ha nem is sokat. A csengődi homokon termett furmint párszáz palackja nem kerül kereskedelmi forgalomba, elkopik a pincénél és a kóstolókon, én is így jutottam hozzá.

A pohárba töltve mélyebb szalma színnel fogad, az illata elég összetett: húsleves, nyárialma, fehér virágok, egészen finoman a hordó fűszerei is. Igazi furmint-illat, mégis van benne valami egyedi; kortyra csábító illat!
Közepes testét tartják a savak, a bor kellően fürge. Ízben fehérhúsú őszibarack és reszeltalma a meghatározó, finom cseresség árnyalja a kortyot, enélkül talán kicsit lyukas is lenne, mert a talaj nem tesz hozzá sokat. Lecsengése nem túl hosszú, finoman fűszeres, fahéjjal és vaníliával búcsúzik.

Jó kis bor ez, klassz lett volna összekóstolni a többivel a Furmint Februáron, szerintem nem csak egy új szín kerülhetett volna a palettára, de nagyban hozzájárulhatna ahhoz is, hogy az Alföldet szép lassan borvidékként is emlegessék!