Etyek-Buda

Etyek és környéke, ahol a szőlőtermesztés évszázados hagyományokkal bír, 1990-ben lett borvidék, a melyhez a régi Budai borvidék maradványai, a Budai-hegység előterében lévő területek is csatlakoztak 1997-ben. Ettől kezdve beszélhetünk az Etyek-Budai borvidékről, amelyhez a Velencei–tó északi előterében található települések is beletartoznak.

Elhelyezkedés

A borvidék három megye területén is megjelenik, földrajzi értelemben a Budai-hegység, Tétényi-fennsík, Etyeki-dombság, Vértesalja, Zsámbéki-medence, Zámolyi–medence, Vál-völgy és a Velencei-hegység területére esik.

Települések

A legismertebb települések: Etyeki körzet-Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Tordas és Vál. Budai körzet-
Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm

Éghajlat

A mintegy 1600 hektáros borvidéki terület talajviszonyai és klímája alkalmas a minőségi szőlőtermesztésre. A napsütéses órák száma megegyezik az észak-dunántúli vidékekével, 1900-1950 óra/év, míg a csapadékmennyiség is az átlagosnak mondható 600-700 millimétert teszi ki. Az átlagos középhőmérséklet alapján a hűvösebb borvidékekhez sorolhatjuk, de a kiegyenlítettség miatt kedvező klímával rendelkezik. Sokak szerint hasonlítható a franciaországi Champagne adottságaihoz. Érdekessége továbbá, hogy a borvidéken gyakori és rendszeres széljárás elősegíti a növényvédelmet, illetve csökkenti a lehetséges fagykárokat. Az ökológiai adottságok ennél fogva lehetővé teszik a kiváló minőségű, savgazdag pezsgő alapborok, készítését is.

Talaj

Talajadottságai meglehetősen sokfélék. A Budai körzetben mészkövet találunk az alapkőzet keresése közepette, míg az Etyeki-dombságban löszös, agyagos, márgás üledékek uralkodnak. A Velencei –hegység déli lejtőin pedig átalakult magmás kőzeteket, gránitot lelhetünk. Az ezekre települt talajtípusok jó adottságokkal bírnak, javarészt barna erdő talajok, cserjoznom jellegűek, és gyakran meszesek, illetve agyagbemosódásokkal tarkítottak.

Szőlőfajták

A legjellegzetesebb szőlőfajták a fehérek közül a: Chardonnay, Királyleányka, Olaszrizling, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Cserszegi fűszeres és a Zöld veltelini. Pázmánd környékén találkozhatunk egy ritka, régi magyar fajtával, a Juhfarkkal is.
Kékszőlők tekintetében, amely nem jellemző a borvidékre Kékfrankos, Zweigelt, Merlot és Pinot noire fordul elő leginkább.

Ismertebb pincék, borcsaládok:
A legnagyobb még mindig a Hungarovin Rt., amely saját borain kívül komoly szőlőfelvásárló is szinte az egész ország területéről. Részét képezi a Törley Pezsgőgyár is. Borcsaládjai közül ismert a Szent István Korona, a Kemendy és a György-Villa válogatás sorozat.
A legismertebb borászatok közé tartozik még a töki Nyakas Pincészet, amelynek alapítója Malya Ernő az év borásza címet is elnyerte. (jegyezzük meg, hogy szintén e cím birtokosa az azóta sajnos elhunyt Báthori Tibor is, aki sokat tett a borvidék újjáalakulásáért 1990-ben) Itt gazdálkodik a részben osztrák érdekeltségű Etyeki-Kúria, de ismertebb még a médiából érkező Rókusfalvy Pál pincészete, valamint a Kattra, Tátrai, Milcsák, Pósa, Mérei, Kovács, Gombai...stb. pincészetek. Róluk sokat hallunk még remélhetőleg.

Felhasznált irodalom:
- Borkalauz 2005, Rohály-Mészáros
- Magyar borhagyományok, borivási szokások, Lelkes Lajos
- Édes szőlő, tüzes bor, Lukács László, Ambrus Lajos,L.Simon László
- www.etyekbudaibor.lap.hu