Csongrád

Magyarország egyik legismeretlenebb borvidéke, amely az Alföld legkeletibb és egyben legdélebbi borvidéke. Homoki, könnyű, sokféle vörös és viszonylagos ismeretlenség, palackozva nem igen találkozunk vele…általában ennyit tudunk róla.

Elhelyezkedés

Duna-Tisza köze és a dél-alföldi területek

A borvidékhez tartozó települések

Ásotthalom, Bordány, Csongrád, Hódmezővásárhely, Kiskundorozsma, Kistelek,

Talaj

Részben dunai eredetű meszes homok, részben mésztelen hordalék- és
homoktalajok. Helyenként lösz és lösszel kevert homok figyelhető meg, mely különböző vastagságokban telepedett az altalajra, néhol vékony rétegben fedi, máshol pedig többméteres buckákat alkot. A vízzáró talajnak a felszíntől való távolsága szerint a talajvíz 3-6 m-re található. A mélyen gyökerező szőlőtőkék fel tudják venni a talajvizet. A homoktalajok humuszban és tápanyagban általában szegények. Ugyanakkor a síkvidéki homoktalajnak előnyei is vannak. Ilyen a gépesítés jobb lehetősége, a hatékonyabb tápanyag-utánpótlás, a sok napfény és a magas hőösszeg, ami a jó beérést, a cukorképződést segíti.

A borvidék körzetei

A Csongrádi körzet a névadója a borvidéknek. Ez a terület kapja a legtöbb napfényt az ország más borvidékei közül, így vízellátottsága nem a legoptimálisabb. Csongrád megyében a megtermelt szőlő feldolgozásához és a bor tárolásához szükséges kapacitások és tárolók rendelkezésre állnak. Szőlő telepítése a nagy beruházási igénye miatt, évente 30-35 hektárra tehető. Az ágazat további fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a feldolgozók és tárolók korszerűsítése, a jelenlegi palackozó kapacitás bővítése.
A Kadarka és a Kövidinka ültetvények fokozatosan háttérbe szorultak, helyükbe a minőségi bort adó Kékfrankos, Olasz rizling, Rajnai rizling, Zweigelt és Chardonnay ültetvények léptek. Eloszlásukat tekintve a területek 65%-án fehérbort, 35%-án pedig, vörösbort adó szőlőfajták művelése folyik. Az alföld borvidékeiről általánosan elmondható, hogy általában asztali borokat készítenek, amire még hosszú ideig nagy lesz a kereslet. A Csongrádi borvidék rangosabb termőhelyein azonban készítenek nevesebb szőlőfajtákból minőségi borokat, melyekre a jövőben kiemelkedőbb szerep vár. Ezeket a borokat sokféleképpen lehet jellemezni: kellemes, gyümölcsízű, alacsony alkohol –és savtartalmú italok, de sokan és könnyen hamisítják. Ez az előítéletes gondolkodásmód a Csongrád megyei bortermelésre és forgalmazásra is erősen rányomta a bélyegét, holott e területre korábban se volt jellemző ez a fajta tevékenység.

A csongrádi borvidék négy körzetre oszlik: csongrádi, kisteleki, mórahalmi és a legjelentősebb a pusztamérgesi.

A csongrádi körzet: A körzetek közül legnagyobb művelt szőlőterülettel bír, és itt zömében vörösbort adó fajtákat termesztenek. Ezek közül a legjelentősebbek: Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Franc. A Csongrádi Borvidéket a Kadarka fajta, és a belőle készült Csongrádi Kadarka tette híressé. Sajnos ma már nagyon kis területen termesztik. A csongrádi körzet adja a mély bordószínű, bársonyos vörösborokat, amelyek illatban és zamatban gazdagok. Ilyen a térség zászlósbora: a Csongrádi Cabernet Franc, amely messze földön híres. Ezeknek a boroknak is köszönhetően emelkedett Csongrád a „Bor és a Szőlő Városa” rangra.
A fehér borok kellemes, üde benyomást keltenek a bor kóstolójában, melyet fokoz a borok gazdag ízanyagához párosuló mérsékelt savtartalom. Ilyenek például a Zöldveltelini, a Csongrádi Rajnairizling és a Rizlingszilváni.

A kisteleki körzet: A sok szőlő kivágása után most kezd újra erőre kapni és próbálja sajátos arculatát kialakítani.

A mórahalmi körzet: Itt a borvidékhez hasonló fehér borokat Olaszrizling, Zöldveltelini, Kövidinka és jobb évjáratokban a Csongrádihoz hasonló vörösborokat Kékfrankos, Zweigelt termelnek.

A pusztamérgesi körzet: A borvidék legismertebb körzete Pusztamérges. A település Szegedtől 40km-re található, kialakulását, létét egyedül a szőlőtermesztésnek köszönheti. A térség talaja, a napsütéses órák magas száma, eleve meghatározza az itt termeszthető növénykultúrák körét. A térségben főleg gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt termesztenek, ezért is nevezik az "Ízek, a zamatok és a színek szigete"-nek. A falut szőlőtáblák veszik körül, a magánpincékben érik az európai hírnevű Pusztamérgesi rizling, melyet feltétlenül érdemes megkóstolni. A rizlingen kívül zamatos, tüzes Kövidinkát, Ottonel muskotályt és Chardonnayt is termesztenek. Az itteni szőlőtermesztés rövid története: Egy vállalkozó szellemű szegedi bankár, Ormódi Béla vásárolta meg 1902-ben, felparcellázta és a puszta legkietlenebb homoksiványán 300 holdas szőlőtelepet létesített. Korszerűen művelt szőleje alapozta meg a pusztamérgesi borok jó hírét.