Babits Mihály - Őszi pincézés 1-ső vers, mely a Bor szellemének ébredését a Szőllő roncsaiból a Feltámadáshoz hasonlítja.

A nap ocsúja most csorog,
piros levél a venyigén,
a présház felé megyek én,
a nagy kulcs zajjal megforog.

Csöndes a tanya, nincs dolog.
Szunnyad a must a csömögén,
s a pince tikkadt melegén
pihennek boldog óborok.

A sárga murci bugyborog,
ébred a must a csömögén,
mint Lélek a holt váz felett.

Oh pinceszáj, illatos kripta!
Így leng e bús présház felett
a Feltámadás drága titka.