A Pannónia szent hegyén 996-ban megtelepedett bencés szerzetesek a középkorban templomuk és monostoruk felépítésével egy időben újjáélesztették a vidék rómaiak által meghonosított szőlő- és borkultúráját. Pannonhalmának egészen az 1945 utáni államosításokig saját borászata volt. Ezt a hagyományt folytatták a szerzetesek, amikor új, mintegy 2000m2 alapterületű pincét és borházat építettek, ahol 2003 őszétől folyik a szőlő feldolgozása.
A szőlőterület kétharmadán fehér szőlőfajták találhatók: elsősorban rajnai rizling, sauvignon blanc és fűszeres tramini, de a borvidék történelmi hagyományai alapján olaszrizling illetve sárfehér, valamint néhány ígéretes nemzetközi fajta, mint például chardonnay és pinot blanc is szerepel a fajtaválasztékban. Az egyharmad részt alkotó kék szőlőfajták közül a pinot noir a legjelentősebb, de merlot és cabernet franc ültetvénnyel is rendelkezik a pincészet. A fajtaszerkezethez igazodó pincetechnológia évente több mint 300.000 palack minőségi bor készítésére alkalmas.
