Történet
Feltehetően már Probus császár idejében fejlődésnek indult a Pannóniában már régebbről ismert szőlőművelés. A Baláca pusztán feltárt villa urbana romjai II. - III. évszázadból származnak. A szőlőmotívumú ornamentikán kívül a falfestményeken is szőlészeti tárgyú - főként szüreti - jeleneteket örökítettek meg.
A honfoglalás után Karkász törzsének tulajdonába kerül a terület, majd 1082-ben kelt birtoklási jegyzék szerint a veszprémi püspöknek többek között Csopakon is volt szőlője. 1211-ben Balatonfüred a tihanyi apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően e vidéken a szőlőművelés, a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését.
A török idők végvári csatározásai valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, s egyidejűleg csökkent a szőlőterület is.
A filoxéravészt követően jelent meg a borvidék híressé vált fajtája az Olasz Rizling.
A világháborúk után a borvidéken is megjelentek a nagyüzemek, de a sok kisparcellából álló, az üdülőtelkeken folyó szőlőtermesztés mindig jelentős maradt.
A XVIII. sz.-ban újra fellendült a térség fejlődése, a XIX. század közepére pedig Balatonfüred már a Balaton "fővárosa" lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában.
Ma is Balatonfüred a borvidék központja, amely a Balaton északi partjának egyik legszebb részén található, és 1987 óta a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa.
Geológia
A terület földtani felépítése igen komplex képet mutat. Legidősebb képződménye a szilur korú átalakult (metamorf) fillit-pala. A palára a felső perm korú, jellegzetesen vörös, szárazföldi eredetű Balaton-felvidéki homokkő települ, amely kovasavban és vasoxidban gazdag, vörös talajokat produkál (Lovas, Csopak, Balatonfüred). Efölött az alsó és középső triász változatos karbonátkőzeteit találjuk, amelyeknek mészben gazdag málladéka a vályogos talajt fehérre színezi
Talaj
Talaja rendkívül változatos. Itt előfordulnak a fillitpalán, permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton, bazalton, bazalttufán, pannonhomokon, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Jellemző látvány, hogy a föld szokatlanul vörös. A csopaki borok jellegzetes, markáns savtartalma ennek a meszes talajnak a hatását tükrözi. Tájképileg vonzó látvány a vörös és fehér talaj színkombinációja.
Éghajlat
A terület klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, a nyár nem túl forró, utána többnyire hosszú, derűs, száraz ősszel. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét.
A borvidék szőlészete
Jelen van a karós támaszú bakművelés, a kordonművelések alacsony és középmagas változatai a legkülönbözőbb sor- és tőtávolsággal és huzalos támaszrendszer. A magasművelésű tőkeformák a nagyüzemek létrejöttével jelentek meg.
Fő szőlőfajták
A borvidék legértékesebb szőlőfajtája az Olaszrizling. A balatonfüredi olaszrizling általában lágyabb, simább, míg a csopaki olaszrizling savakban gazdagabb, élénkebb ital - amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált.
A vidék olyan remek borfajtáknak is otthona, mint például a Chardonnay, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Juhfark, Pinot blanc, Zenit, Tramini, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Merlot és Zweigelt.
Borok
A területen két - mondhatni önálló - borstílus különböztethető meg. A Balatonfüredi tájegység (ide tartoznak a balatonszőlősi borok is) borai testesebbek, tüzesebbek, magasabb extrakttartalommal bírnak. E borokat kifinomult ízlésű kóstolók gyakran rezeda illatúnak írják le.
A másik tájegységben a csopaki rizlingek jellegzetesen elegánsak, finom savaik összetettek, de soha nem durvák. Itt a borok tartózkodóbbak, és ha azonos alkohol- és savtartalmat is tételezünk fel, karcsúbban, könnyedebbek. Ez természetesen nem a sovány löszös-homokos talajok borának könnyedsége, hanem a lendületes savak adta élénk savérzet eredménye. Nem véletlen, hogy a Csopak-berekháti dűlő olaszrizlingjeivel csak a szentgyörgyhegyiek tudnak vetélkedni.
A Dörgicse, Zánka, Akali környéki borok hasonló jellegűk ellenére gyakran robusztusabbak, tüzesebbek.
A hegyközség települései
Balatonfüred, Csopak, Felsőörs, Lovas, Paloznak, Tihany, Balatonszőlős, Szentantalfa
Adatok
- A borvidék területe: 6445 ha
- Hegyközségi tagok 500 m2 feletti szőlőterülete: 2143 ha
- A borvidékbe tartozó települések száma: 24