Egyiptomban, Mezopotámiában, Indiában, Kínában, a későbbi történelem alakulásában igen fontos szerepet betöltő birodalmak népei előszeretettel fogyasztották a bort, amit isteni eredete miatt, illetve kisebb mennyisége miatt is nagy becsben tartottak, nem ritkán áldozati italként, a kiválasztott rétegek italaként emlegették. A nagy ókori civilizációk magterületei gyorsan kisugározták a környező népek irányába mind a műveltségi, mind tudományos, kulturális értékeiket, s velük együtt terjedhetett, viszonylag gyorsan a borkészítés ismerete is.
A nagyobb birodalmak fel és leszálló hatalmi pozíciói néhány kisebb nép csillagát is felemelték. Így válhatott átmenetileg centrumtérséggé Főnícia, a Zsidó állam, valamint Kisázsia kisebb államalakulatai (pld. a hettiták birodalma). Ezek a népek is előszeretettel itták a bort, sőt a főníciaiak - kik az ókor egyik legnagyobb hajós népe volt -, hamar eljuttatták a kedvelt italt a Földközi-tenger térségébe.
Az európai partokon, Észak-Afrikában létesített kereskedelmi telepek, városok a Kr. e. I. évezredre mindenhová elvitték a bort, s vele együtt annak készítési módszereit is. Ha megvizsgáljuk hogy került a nemes ital Európába, valószínűsíthetjük, hogy nem csupán a föníciai hajósok szállítmányaként vagy a kisázsiai szorosokon átkelő kereskedők révén érkezett ide. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy kisebb volumenben ugyan de a mediterrán térségben, valószínűleg függetlenül a keleti beáramlástól is készíthettek bort. Ne feledjük azonban, hogy az európai történelmet megalapozó görög törzsek, a titokzatos etruszkok, majd később az Itáliába érkező „latin” népek is Ázsiából érkeztek, hosszú, több évszázados vándorlási folyamat végeztével, valamikor a Kr. e. II. évezred fordulóján. Természetesen ők is magukkal hozták a szőlő és a bor ismerettét és szeretetét. Nem beszélve a Kréta szigetén kiépülő Mínoszi civilizációról, akik leginkább egyiptomi hatásra értek műveltségük és kultúrájuk csúcsaira, valószínűleg a borkészítés ismereteit is az „anyaországból” merítve.
A többirányú lehetőségek tehát adva voltak, viszont az tény hogy a tengerpartoktól távolabb, Európa belsejébe csak lassabban jutott el a bor, s elterjedésében a későbbi nagy borivó kultúrák, a görögök és a rómaiak játszották a főszerepet.